A borról csak őszintén!

2019. március 14. 09:38 - Hobby Borász

XXI. századi borlovagok

 

Néhány hete ülte 30. születésnapját az MBOSZ, ismertebb nevén a Magyarországi Borrendek Országos Szövetsége. Tekintsünk hát bele egy picit eme nívós szervezet munkájába, céljaiba, és törekvéseibe. Mi lehet a titka egy több évtizede jól működő szervezetnek. Igaz az első borrendek a világban már a középkorban kialakultak, Magyarországon azonban csak 1988. novemberében érezte úgy, az akkor már létező 13 borrend, szövetségbe tömörülve többet tehetnek a hazai borágazatért. A teljes tagság napjainkban 48 borrend határainkon belül, és 10 társult rend a határokon túlról. Összesen a tagság meghaladja a 6 ezer főt, melyből beöltözött borlovag több mint 2500, és 3500 ember pedig pártoló tagi státuszban harcol a magyar bor hírnevéért. Bár ez a szám látszólag csalóka, hiszen rengeteg borrend rendelkezik hírvivő lovagokkal, akik prominens személyiségek, akik sokat tettek egy-egy borrendért, de a borrendek napi munkájában nem vesznek részt.  Sajnos sokan azt hiszik, hogy ezek a rendek érinthetetlenek, és nem fogadnak maguk közé új tagokat, és erre nem is nyitottak. Mintha csak kihalási alapon lehetne oda beörökölni magunkat.

Ezzel ellentétben a valóság… A Magyarországi Borrendek Országos Szövetsége az elmúlt években komoly vérfrissítésbe kezdett. Koczor Kálmán elnök nagymester egyik legjobb kezdeményezése, miszerint a rendezvényeken és megjelenéseken kötelező tegezést rendelt el. Kortól, nemtől függetlenül. Nyitás, a kor előre haladtával a fiatalok, és a tehetséges borhoz értő emberek felé. Ezen célok mentén épül jelenleg a 21. századi MBOSZ. A fiatalok lendülete, technikai zsenialitása, és szervezőkészsége új nézőpontba helyezte az elkövetkezendő évek terveit.logo2.jpg

Magyarországi Borrendek Országos szövetségének logója

Emellett nem szabad megfeledkeznünk azon tapasztalt, és bölcs tagjainkról sem, akik ezeknek a fiataloknak nagy becsben tartott tapasztalataikat tovább adják. Ezek után a közös összetartó erő a bor. És azontúl hogy egy-egy borrend milyen presztízst harcol ki magának a szervezeten belül? Minden borrend saját belátása szerint cselekszik. Bárki alapíthat borrendet még ha nincs is szőlője, bora, és ha nem is tartozik egy borvidékhez sem a terület. Furán hangzik, de egy fontos szem előtt tartandó dolog van, az pedig a kulturált borfogyasztás hirdetése, az országban és a világban. Szóval lehet te, aki épp ezt a cikket olvasod, úgy véled értesz a borokhoz, de tájékozottságodat egy jó társaságban, sok borrendi rendezvénnyel, és tudással bővítenéd, ajánlom figyelmedbe az MBOSZ honlapján megtalálható borrendek listáját. Úgy érzed, hogy a környékeden ez nem valósítható meg? Dehogynem, hiszen a bort sokan szeretik. Nem te vagy az egyetlen aki a jobb minőségű borokat kedveli, és kóstolja, akkor itt az idő hogy a tettek mezejére lépj, és megalapítsd a saját borbaráti egyesületed, mely később akár borrenddé is válhat. A XXI. századra a magyar bor világhírneve megkérdőjelezhetetlen, a fejlődés töretlen, az összefogás egyre szélesebb körű. Látni néhány üdítő példát akik nem a „ha az én tehenem megdöglött dögöljön meg a szomszédé is” elv alapján gondolkodnak.

Ezen összetartó erő nem csak a szövetségen belül érezhető, hanem borászatok között is.

Szóval pohárra, és borra fel, egy zászló alatt előre a magyar borért!

 

További cikkekért kövessetek Facebookon és Instagramon!

https://www.facebook.com/hobbyboraszblog/

https://www.instagram.com/hobby_borasz_hobby_winemaker/

mbosz_main.jpg

 

Szólj hozzá!
2018. június 27. 07:02 - Hobby Borász

Járd be a 22 magyar borvidéket! 1. rész

Igen igen tudom, azt ígértem heti egy blog. Először úgy volt hogy, majd tojni fog egyet nektek  a nyuszi, aztán az új munkahely teljesen leterhelt, a többiről nem is beszélve. Szóval most már itt, tele blog ötletekkel, íme az első.

Előre jelzem nem lesz rövid, de ígérem megéri az olvasást. Szeretnék útmutatást adni egy nagy kiránduláshoz mindenkinek, amelynek időtartama összesen akár 2-3 év is lehet. Tudom most jön a magyar felfogás, hogy ez vajon mennyi pénz is lesz... éppen ezért tervezzük  ilyen hosszúra, alternatív megoldásokkal.

Minden borvidékre szánva néhány napot, mindenki a saját igényeinek, és pénztárcájának megfelelő szállással, a saját ízlését követve túrázhat csodásakat ezeken a vidékeken pincéről pincére.

Az alapkoncepció hogy jussunk el Magyarország mind a 22 borvidékére, és kóstoljuk az adott térség boraiból minél többet hogy képet kaphassunk az ottani terroir-ról, borász szemléletről, élet vitelről, szőlő fajtákról.   

Eme cikk lényege mindenféle puncsolások nélkül olyan pincék, és helyek  bemutatása, melyeket az adott vidéken kár lenne kihagyni. Jelzem ezt a cikket úgy írom én is, hogy nem jártam mind a 22 borvidéken még!

Gondolkodtam milyen tematikát kövessen a felsorolás, abc sorrend, nagyság szerinti, esetleg régiónként, de úgy döntöttem próbálom a számomra kevésbé ismerttől a legizgalmasabbak felé terelni. Kezdjük azokkal ahol még nem jártam. Vágjunk bele.magyarorszag_borvidekei.jpg

Első körben a Bükki borvidéket említeném meg, amely az egri, és tokaji borvidék közt sajnos árnyékként létezik egy picit. Az Avasi pincesort fesztiválokkal népszerűsítik. Ezek ismeretében ajánlok két pincét, a borvidék zászlóshajóit  a Sándor Zsolt pincéjét Miskolcon, és a Gallay kézműves pincét Nyékládházáról, velük az ország több pontján is össze futhattok borfesztiválokon!

Második kiemeltem a Csongrádi borvidék, amelyet inkább csak borfesztiválja miatt említenék meg, A szegedi borfesztiválon az ország krémje képviselteti magát, egyszer el kell veszni annak forgatagában, és a Tisza parton várni a hajnalhasadást a lépcsőkön a fesztivál borával.

Térjünk át az általam jóval kedveltebb, kiemelkedő munkát végző borvidékekre, amelyek Magyarország top borászatait adják, és minden nagy borversenyen képviselik az országot.     

Kezdjük a Tolnai borvidékkel. Néhány hete volt szerencsém kóstolni a vidék borainak legjobbjait, a Duna-menti települések borversenyének keretein belül, és azt mondom nektek, legyen az Tolna, Dunaföldvár, Madocsa, vagy Paks, ha ezen a vidéken jártok, keressétek a kis pincészetek gyöngyszemeit, mert értékes tételek bújnak meg a kisgazdák pincéiben. A dunaföldvári Szent Rókus Borlovagrend rendezvényein kívül ajánlom a vidék meghatározó pincéit, közöttük Pakson a Fabró pincét, Bölcskén Keresztes Pál borait, akik több országos versenyen is kiemelkedő eredményekkel végeznek minden évben.

Következő Borvidékünk legyen a délnyugati csücsök, csapkodva az országban a jó borok igényességével. A Zalai borvidékről egyetlen neves,álló és fényes csillagot ajánlok nektek.A körzetet Bussay doktor tette híressé és pincéje az igazi ínyencek, és a nagy fehér fahordós tételek hazája számomra. Szellemi, és lelki hagyatékát Lányai, Legfőképpen Dóra, apjához hasonló szakértelemmel öregbíti tovább Csörnyeföldén.

Jöjjön egy újabb kiemelt borvidék az országból ahol sajnos nem volt részem óriási kóstolón részt venni. mééég... Pannonhalma első feljegyzései a szőlőtermesztésről 1093-ból származnak, 88 szőlőművessel. Az apátság megtekintése után szorgalmazom a névileg hozzátartozó pincében a kóstolót, bár el kell mondjam az ország egyik legdrágább pincéi közt említeném. Ha még kedvünk támad bort kóstolni, látogassuk meg a Babarczy pincét Győrujbaráton, esetleg a Hangyál  pincét Nyúlon!

Jöjjön most egy nagy kedvenc az igazi kézművesek világából. Illetve számomra kézműves. Pécsi borvidék. Óriási kedvenc a villányi borvidékkel összefonódva Hosszúhetény "fővárossal" a fehér bort, Villány a vöröset képviseli. Gyönyörű lankáiról tiszta időben simán átlátni Horvátországba. Pécsről Hetény 10 perc autóval, az ajánlott pincéim pedig a Szabó Zoli barátom pincéje sok ősi magyar fajtával, és iható vizű csorgó patakjával a kertjében. Másik ajánlatom a Lisicza pince, több mint száz éves családi hagyománnyal. A borvidék fajtája a cirfandli, amely egyetlen másik borvidéken sem található meg, ezer arcú fajta, mindenki megtalálhatja a maga cirfandliját.

img_0590.jpg

És ha már dél, jöjjön Villány. Néhány napja frissen kóstolhattam a Villány-Siklósi Borvidék jelenlegi palettáját az idei borzsongás keretein belül, és igaz nálam Villány az igazi vörös boros vidék, de el kell mondjam Günzer Tamás Sauvignon Blanc-ja hagyta bennem a legmélyebb nyomot. Elfogultságom a fajta iránt azért is ennyire erős, mert én is ebből készítek bort, és hiszem hogy a cserszegi, és irsai térhódítása után ez a fajta nyer nagyobb szerepet a magyar borászatban. A vidék nagy vörös boraiért látogassátok meg Bock Józsi Bácsit, Gere Attilát, Gere Zsoltit, nyári hőség idején igyatok egy jó Gere Fricit, Télvízben Maul Zsolt magas alkoholtartalmú(szándékosan magas alkoholok) vöröseit ajánlom a hideg ellen.

Jelképesen közeledjünk picit a Balaton felé. Következő ajánlatom a Nagy-Somló. Újabb ínyenc borvidék, ásványos, sós borokkal, a vulkanikus jegyek dominálnak, híres szőlőjével a juhfarkkal, amelynek borát a nászéjszakák boraként is emlegetik, amely garantálja a fiú nemzését. Szóval ifjú párok előnyben. Kézműves vonalra jobbat nem is találhatnánk Kis Tomi Vándor pincéjénél, És ha már ifjú párok járnak erre, pezsgő kóstolót ajánlok a Kreinbacher pincénél amelynek épületét, a leglátványosabbak között említik. A Somlói  borok boltját is kár lenne kihagyni, nagyon jó összefoglalója az egész borvidéknek.

Picit érintsük újra a nyugati határvonalat. A soproni borvidék gyönyörű vörös boros vidék, de jól érzi magát itt a zöldveltelini és a sauvignon blanc is. Legtöbbet telepített fajta a kékfrankos, így aki a Fertő-tó körbe biciklizéséhez hozzá kapcsolja a pincék felfedezését, nem fog csalódni.

Az ajánlott pincéim egyik kiemelkedő alakjai a Pfneiszl lányok. Nagy harmóniában készítenek csodálatos borokat. Szintén nagy hangsúlyt fektet a kékfrankos fajtára a Weninger pince, és a Ráspi pince! Érdemes őket is felkeresni! Szenteljetek egy hétvégét a kékfrankosnak!

Az első rész zárásaként jöjjön az egri borvidék a bikavér, és az egri csillag hazája! Miután meghódódítottuk a várat, érdemes itt egy jót ebédelni, majd útnak indulni szomjunkat oltani.img_20160318_131939.jpg

Az őszintét megmondva a Szépasszony völgyében érdekes keresni a ritka kincseket, finom borokat, de nálam ott a legmeggyőzőbb Sike Tamás pincéje volt.A napokban avatták fel Gál Titi "bordobozát" amely apró ékszerdobozként csillog a völgyben. Fogadóképesség miatt ha zsúfolt lenne, ajánlom Fúzió nevü borbárját finom ételekkel és játékos borismeretekkel vegyítve. A Feszt-Eger pedig Bolyki Jani pincéjével karöltve kerül megrendezésre, ajánlom a királylánykáját, és indián nyár nevű vörös cuvée borát. Aki pedig a nyugalom szigetére vágyik, célozza meg az Almagyar borbirtokot, amely szőlő tőkék közé állított faházaival, kuriózum. Ha szerencsétek van, még a kávétokat is Dr. Csernus főzi ;)

Nos ennyit az első részben ;) Remélem érdemes lesz sietnem a maradék borvidékekkel, hogy oda is betekintést kapjatok, és meghozzam a kedvet a mielőbbi látogatásra, akár még az idei nyáron!

 

 

Szólj hozzá!
2018. március 26. 14:38 - Hobby Borász

Válassz magadnak fajtát!

Ami te vagy, téged tükröz, mindig, és mindenkor...

Megfogadtam magamnak, heti egy cikknek minden körülmények között ki kell kerülnie!

 

A választás a hétfőre esett. Aztán lehetne a méltán népszerű vlogger Magyarósi Csaba példáját is követni, aki kedden teszi fel tartalmát az előző napról, és méltán hirdeti a videóban hogy  ez épp hétfő,ami kedd!  De jobb ez így, térjünk inkább vissza a tárgyra.

 

Válassz magadnak fajtát! Ami te vagy, mindig, és mindenkor... A NÉBIH honlapján megtalálható szőlő fajta jegyzék alapján kiderül, a magyar szőlő (és bor) paletta igen széles. Mint minden egyes ember más és más egyéniség, úgy a szőlő fajták is. Az egyik illatosabb, a másik korábban érik, a harmadik kevésbé fagytűrő, és igy tovább. Egy jó bor 80%-ban a tőkén dől el, a maradék 20% a gazda feladata a pincében. Mivel a mi területünk kicsi,és édesapám fajtája az olaszrizling lett, így megpecsételődött a sorsom, ha bort készítek, az csakis vásárolt szőlőből lehet. Tegyük hozzá, hogy a mi vidékünk legelismertebb "fajtája" a vegyes fehér bor, amely megszámlálhatatlan fajta egyvelege, legfőképpen Bianca, Zalagyöngye, némi csemegeszőlővel, és egy kis muskotályossal  megbolondítva. A régi öregek nem éppen a gazdagság közepette szőlészkedve, a szomszéddal cserélgetett vesszőket hajtatták a löszös talajunkon, nem is tudva milyen szőlőket cserélgetve. Mondjuk úgy, jól nézett ki a szőlő mikor beérett, abból kértek metszéskor hajtást.

 

A  mi vegyes borunk a szőlő területünk egy harmadából készül, alacsony savtartalmú, enyhén illatos tétel. Én több illatra vágyva, első saját boromat Chardonnay szőlőből készítettem, de két év próbálkozás után rá kellett döbbennem,  több potenciált láttam egy általam később megismert fajtában, a sauvignon blancban.

 

Elsőre szerelem volt a fajta iránt. Jellegzetes illat és ízvilága azonnal magával ragadott, élénk savai tomboltak a torkomban, és tudtam megvan a fajtám. Harmadik éve készítem és úgy érzem az irány jó, de az igazi klasszikus nagy bor még várat magára. Ahogy mondjuk, még hiányzik a borból a szükséges plusz. Mivel ugye vásárlom a szőlőt nem én választok szüret időpontot, és nem tudom addig mi történt a szőlővel, de megbízva a gazdában dolgozom fel a és készítek bort, legjobb tudásom szerint.

 

De a legfontosabb, hogy a borfogyasztó is válasszon fajtát. Természetesen igyunk fehéret, rosét, és vöröset is, ne zárkózzunk el a különlegességektől, legyünk nyitottak, kóstoljunk sokat. De legyen egy palack mindig a kedvencből. Lehetőleg magyar fajta. A trendnek megfelelően irsai, cserszegi, vagy királyleányka, a markánsabbra vágyóknak olaszrizling vagy épp hárslevelű. Roséból kékfrankos, vörösből kadarka!

 

De a világfajták rajongói is jól megválasztott magyar borvidékekről hódoljanak kedvencüknek, legyen az fehér bor  etyeki chardonnayból, szekszárdi pinot noirból készült rosé, vagy a legjobb villányi  cabernet franc!

 

Keressünk fajtát, válasszunk fajtát, szeressük a fajtát!

 

 Egészségünkre!

 

Szólj hozzá!
2018. március 19. 18:21 - Hobby Borász

Blog, motiváció, cél!

A hobby borásszá válásom útja....

Üdvözöllek  a blogomon!

A nevem Boldog Tamás. 30 éves, hobby borász, a Duna-menti Szent Orbán Borrend ceremóniamestere. Miért is éreztem a késztetést hogy blogot indítsak? Sosem gondoltam hogy követnem kell a trendeket, legyen szó bármiről, talán már a blogolás sem divat, de ahogy a mondás tartja, a szó elszáll, az írás pedig megmarad.

Mikor tizenhét évesen felszolgáló tanulóként először találkoztam a bor kóstoltatással, és szakértés(sommelier) melletti bemutatásával egy Takler kóstolón, azonnal megfogott az érzés, hogy a bor különleges dolog. Gyakorlati menü kártya írásnál is pusztán a borok ételhez való párosítása érdekelt igazán, addig is legalább a borlapot forgathattam. Boros címkék, borvidékek, fehér vagy vörös? komoly inspirációt váltottak ki belőlem.  Ahogy teltek múltak az évek, édesapám családi szőlője máshoz került de néhány év elteltével,  10 évvel ezelőtt a család újra présház,és szőlő tulajdonos lett. Az adonyi szőlőhegy sajnos egy borvidékhez sem tartozik, nincs egy meghatározó szőlő fajtája, sem hegybírója, mégis az adonyi szőlő"hegyen" jutott nekünk is a kb. ezerből egy pincelyuk. Apámmal tényként közöltük, hogy csak bulizni fogunk kijárni a présházba, ne is számítson többre.     20-22 évesen mi máson is járna az emberfia esze.

Aztán a jó pedagógia apám részéről csak révbe ért. Ott voltunk a présház felújításnál, a tőkék rendbe rakásnál, az első szüretnél, a borfejtésnél, aztán idővel azt sem felejtette el megkérdezni én is kérek-e egy pohár bort, nemcsak a jó ráchegyi szomszédok két kapálás között.

És hogy miért hobby a borász? A családi terület hivatalosan zárt kert alig 600 tőke szőlővel. Amint mondtam a terület nem borvidék, de mégis van a szőlőhegynek egy kiváló borrendje, egy több mint  200 éves kápolnája amelyet Szent Orbánnak, a szőlő és bor védőszentjének emeltek, és rengeteg olyan elhivatott szőlős gazdája akik mind szívükön viselik területük és boruk sorsát, jöjjön oda vendég a világ bármely pontjáról, és a betérőnek a legnagyobb szerénység mellett mondja el mindezeket, pusztán vendégszereteti fele barátságból!

Én ennél a pontnál ragadnám meg motivációm első fontos tényét. Egy nem borvidéki területet megismertetni a világgal, és bemutatni aki csak nyitott, hogy mi történik itt a hegyen.  24 évesen egy átmulatott fiatalkori éjszaka után apáink helyi borversenyi sikerein felbuzdulva, Peti barátommal eldöntöttük, saját bort készítünk. Annak rendje és módja szerint vettünk is hozzá saválló tartályt,és a következő év őszén el is készítettük a saját nedűt, persze nagy apai hátszéllel. Maradjunk annyiban, hogy az első évben, iható lett a bor, és senki nem halt meg tőle tudomásaink szerint. Sajnos Peti barátom munkahelyi, és családi elfoglaltságai miatt a következő évjáratokat már nem vállalta, amit maximálisan megértek, de ígérete szerint fogunk még közös bort készíteni, amit be is hajtok rajta.

Én nem adtam fel, és most már mondhatom hogy a tanulás, utána járás, borrendi kirándulások, borkóstolók, más hozzá értő borászok nyitottságomra adott válaszuk mind arra sarkalltak, hogy tegyek, és azóta is érdemes tennem az adonyi, és a magyar szőlő és bor kultúráért. Az ötödik, és talán most már mondható, saját borom elkészítése után, néhány héttel ezelőtt az évenként megrendezett közgyűlésünk keretein belül az a megtiszteltetés ért, hogy az újonnan megalakuló Duna-menti Szent Orbán Borrend Adony nagytanácsa tagjai közé fogadott, és a ceremóniamester titulussal tiszteltek meg engem a borrendi társak, és bízott meg Schmidt Attila nagymester!

A motiváció tehát maximumra csavarva, a célok kitűzve, a blogban pedig szeretnék megosztani minden olyan régi, és új, velem kapcsolatos impulzust, ami mások számára bármilyen formában hasznosítható.

Tarts velem!

 

1 komment
A borról csak őszintén!
süti beállítások módosítása